Éjszakára vegyem lejjebb a fűtést, és jó az okos termosztát a hőszivattyúhoz?

Hőszivattyúnál az éjszakai visszakapcsolás jellemzően nem hoz megtakarítást: az egyenletesen szinten tartott fűtés a gazdaságosabb. A magyar fűtésszerelő csoportokban 2026 szeptember végén pontosan ezt kérdezte egy lemezradiátoros központi fűtést használó tulajdonos, és a válasz is ez volt: ha hagyja lejjebb hűlni a lakást, az újbóli felfűtéshez több energia kell. Hőszivattyúnál ez kétszeresen igaz, mert a visszafűtés nagyobb előremenő vízhőfokot kér, a hatásfok pedig a vízhőfokkal romlik: a gyári, EN 14825 szerinti SCOP 35 °C-on 4,6-4,7, 55 °C-on viszont csak 3,4-3,55. A napi kapcsolgatás helyett az időjáráskövető (ekvitermikus) fűtési görbe a helyes megoldás, amit a telepítő egyszer állít be.

Az okos termosztát önmagában nem javítja a hatásfokot, rosszul megválasztva pedig el is romlik tőle a fűtés. Friss eset a fűtésszerelő csoportból 2026 szeptember végéről: egy frissen felszerelt, vezetékes okos termosztát 3-4 percenként kapcsolta ki a kazánt, a fűtővíz a beállított 65 °C helyett csak 40-42 °C-ot ért el, a termosztát helyiségében langyos volt a radiátor, a távolabbi szobákban pedig szinte hideg; a tulajdonos hiába vette feljebb a hőfokot, a készülék ugyanúgy lekapcsolt. A tanulság hőszivattyúra is áll: a gép a saját fűtési görbéjén, folyamatosan dolgozzon, a szobatermosztát pedig legfeljebb korlátozó szerepet kapjon, a helyiségenkénti finomhangolás a hőleadók dolga.

A radiátoros okosításnak is van műszaki korlátja. A régi, tekerős (nem termosztatikus) radiátorszelepre nem tehető okos fej, mert az okos termosztátfej lökete legfeljebb kb. 5 mm, a tekerős szelep pedig sokkal nagyobb elfordulást kér: ilyenkor először termosztatikus szelepre kell cserélni, ami a csoportban említett Herz szelepnél kb. 8 000 Ft-os alkatrész, és utána már felszerelhető rá az okos fej.

Frissítve: 2026-10-22