Enyhe időben is bekapcsol az elektromos rásegítés a hőszivattyúban: normális?

Enyhe, őszi időben a jól méretezett és jól beállított hőszivattyúnak nem kell az elektromos rásegítést használnia a fűtéshez. 2026 novemberében egy tulajdonos azt kérdezte a magyar hőszivattyús csoportban, hogy a nemrég Mitsubishi Ecodanról Viessmann gépre cserélt fűtésnél jók-e a kijelzett számok, mert szerinte az enyhe októberhez képest sok az elektromos fűtés is, és úgy gondolta, enyhe időjárásnál nem szükséges az elektromos rásegítés. Az egyik hozzászóló a saját gépét hozta referenciának: nála Panasonic hőszivattyú van, és öt év alatt egyszer sem kapcsolt be az elektromos fűtésrásegítés. A fűtőbetét ugyanis nem üzemi elem, hanem tartalék: extrém hidegre, leolvasztás támogatására és a melegvíz legionella-ciklusára van.

Hogy miért kerül ez pénzbe, az a számokból látszik: a fűtőbetét 1 kWh áramból 1 kWh hőt ad, a hőszivattyú ugyanabból a gyári, EN 14825 szerinti értékek alapján 3,4 és 4,7 kWh közötti hőt. Vagyis minden kWh, amit a betét fűt el, három-négyszeresébe kerül annál, mintha a kompresszor adta volna. Ha enyhe időben is megjelenik a rásegítés a statisztikában, az jellemzően beállítási kérdés: nézze meg, nincs-e túl magasra állítva a fűtési görbe vagy a tároló hőmérséklete, nem a melegvíz-ciklus hívja-e be a betétet, és nincs-e a gép készültségi (emergency vagy backup) üzemmódban hagyva a beüzemelés óta. A gépcsere utáni első hetek külön csapdát jelentenek, mert a beüzemelő gyakran bekapcsolva hagyja a rásegítést, amíg a rendszer felfűt. A kérés a telepítő felé egyszerű: mutassa meg, milyen küszöbhőmérséklet alatt engedélyezett a fűtőbetét, és dokumentálja a beállított értéket.

Frissítve: 2026-11-04