Főfűtésnek szánt klímánál kell-e csepptálca-fűtés a kültéri egységbe?

Csepptálca-fűtésre akkor van igazán szükség, ha a kültéri egység leolvasztási vizét csövön kell elvezetni, és nem csöpöghet szabadon maga alá. Fűtési üzemben a kültéri hőcserélőre dér és jég rakódik, ezt a gép időnként leolvasztja, a keletkező víz pedig a kültéri egység alsó tálcájába folyik. Ha a tálca vagy az elvezető cső befagy, a víz megáll, jégdugó keletkezik, és a következő leolvasztás vize már nem tud távozni. A magyar fűtésszerelő csoportok telepítési gyakorlatában ezért szerepel a kondenzvíz fagyvédelme fűtőkábellel, és visszatérő buktató, hogy a kondenzcső nem kap megfelelő lejtést, így tele marad vízzel.

Friss gyakorlati visszajelzés 2026 októberéből egy magyar klímás csoportból: egy tulajdonos azt kérdezte, alkalmas-e főfűtésre a csepptálca-fűtés nélküli, olcsóbb változat. Egy évek óta három japán géppel fűtő hozzászóló válasza az volt, hogy egyikben sincs tálcafűtés, és egyik sem fagyott le soha, mert a víz szabadon csöpöghet maga alá; ha viszont a vizet el kell vezetni, akkor a csövet is fűteni kell. A döntés tehát nem márkakérdés, hanem a kültéri egység helyéé: szabad lecsöpögés esetén a tálcafűtés kevésbé kritikus, elvezetett kondenzvíznél viszont fűtött tálca és fűtött elvezetés kell.

A gépet ne csak a csepptálca-fűtés alapján válassza. Ugyanebben a beszélgetésben a szerelők arra hívták fel a figyelmet, hogy fűtésnél a szóba jött japán márkákból nagyjából ugyanolyan, 54 fok körüli levegő jön ki, ezért inkább a SCOP-értéket, a beltéri és kültéri egység fizikai méretét és a hangnyomást érdemes összehasonlítani. Levegő-víz hőszivattyúnál ugyanez a kérdés a kültéri egység alatt jelentkezik: a leolvasztási víznek szabad utat kell hagyni, ezért kerül a gép jellemzően konzolra vagy állványra, alá pedig kavicságy, hogy a kifolyó víz ne a lábazatra vagy a járdára fagyjon rá.

Frissítve: 2026-10-22