Gyenge a padlófűtés, pedig új az osztó-gyűjtő és a keringető szivattyú: mi marad hátra?
Padlófűtésnél az alkatrészcsere önmagában ritkán oldja meg a gyenge fűtést, a körök beszabályozása és a fűtővíz tisztasága viszont szinte mindig meglátszik rajta. Egy 2026 októberi esetben egy frissen vásárolt, 110 m²-es padlófűtéses ház tulajdonosa szerelőt hívott, aki kapásból osztó-gyűjtő és keringető szivattyú cserét javasolt. A csere meg is történt áramlásmérős osztó-gyűjtőre és egy Wilo Atmos Pico 25/1-6 szivattyúra, a fűtés mégis gyenge maradt: 11 kör (5 lent, 6 az emeleten), 40 °C-os maximális előremenő, és az áramlásmérőkön körönként csak 1-1,5 liter/perc állt be. A csoport válaszai két irányba mutattak:
- Beszabályozás helyiségenként, mérés alapján. A válaszoló szerelő szerint minden helyiséget be kell hőmérőzni, és ennek alapján állítgatni a köröket: ahol több a hő, ott elvenni belőle. A visszatérőket hőkamerával is érdemes végignézni.
- Türelem a beállítás után. Ugyanő hangsúlyozta, hogy ez lassú folyamat, mert a padlószerkezetnek nagy a tehetetlensége: egy elállított kör hatása nem percek, hanem órák múlva látszik, ezért egyszerre keveset szabad állítani.
- Régi rendszernél a tisztítás kerüljön szóba a csere előtt. Egy másik hozzászóló szerint ha a rendszer régi, előbb ki kellene tisztítani, a leggyengébb köröknél kipróbálva, szisztematikusan körönként, megfelelő öblítőgéppel (power flushing).
- A hőszivattyús tanulság: hőszivattyúnál pont az a cél, hogy a padlófűtés alacsony, 35-40 °C körüli előremenővel is elfűtse a házat, mert a magasabb vízhőfok rontja a hatásfokot. Ha ezen a szinten gyenge a fűtés, azt a tömegáram és a beszabályozás oldja meg, nem a hőfok feltekerése.
Ne cseréltessen újabb alkatrészt mérés nélkül. Kérje el a kivitelezőtől, hogy melyik körre mekkora átfolyást állított be és miért, és rögzítsék helyiségenként a mért hőmérsékleteket a beállítás előtt és után. Ez a dokumentáció ér annyit, mint maga a beállítás, mert a következő szezonban ebből derül ki, mi változott.
Frissítve: 2026-10-22