Meghagyjam a gázt vagy a vegyestüzelést rásegítésnek?

Megtarthatja, de jól méretezett gépnél nem szükséges begyújtani. A hőszivattyúkban van kiegészítő hőforrás-vezérlés: extrém hidegben egy elektromos fűtőbetét automatikusan besegít, kézi beavatkozás nélkül.

A meglévő kazán ettől még maradhat a rendszerben tartaléknak (bivalens üzem), ez sok váltónak megnyugtató, és a vegyestüzelésű rendszerekben már meglévő puffertartály a hőszivattyúnak is jót tesz. A tapasztalat szerint aki váltott, nem gyújt be: a fő érv éppen az, hogy nincs többé favágás, bepakolás, hamuzás, csak egy gombnyomás.

Ha a vegyestüzelésű kazán a rendszerben marad, a kazánvédő termosztatikus szelep nem extra, hanem alapfelszerelés. A fűtésszerelő csoportokban 2026 októberének elején egy tulajdonos azt kérdezte, miért kátrányosodik a lemezkazánja és a kéménye annak ellenére, hogy a kéményt rendszeresen kormolja és hetente használ koromtalanítót; a rendszere zárt, alumínium radiátoros, vagyis kevés vizet tartalmaz, puffertartályt pedig nem tud beépíteni. A szerelők válasza egyöntetű volt: a kátrányosodás oka a visszatérő ágon érkező hideg víz, a megoldás pedig egy kazánvédő termosztatikus szelep, amely a visszatérő vizet keveréssel felmelegíti, és mellé a puffertartály, amelyhez szintén kell a kazánvédő szelep. Elhangzott az is, hogy a vegyestüzelésű kazánnak kell a 70 °C körüli víz, tehát az előremenő termosztát lejjebb vétele nem megoldás a kátrányosodásra, hanem az okozója. Hőszivattyú mellett tartalékként megőrzött fakazánnál ez kétszeresen érvényes: a hőszivattyú épp az alacsony vízhőmérsékletből él, és ugyanaz a hideg visszatérő, amivel a hőszivattyú a legjobb hatásfokát adja, a fakazánt kátrányosítja. A két hőforrást ezért puffertartállyal és kazánvédő szeleppel kell szétválasztani, nem egy közös körre fűzni.

Ha a vegyestüzelésű kazán a rendszerben marad, a kazánvédelemről külön kell gondoskodni, mert a két hőforrás ellentétes vízhőmérsékletet kíván. A hőszivattyú az alacsony előremenő vízhőfokon hatékony, a fatüzelésű kazánnak viszont meleg víz kell, különben kátrányosodik a kazán és a kémény. 2026 októberében pontosan ez a probléma került elő egy magyar fűtésszerelő csoportban: egy tulajdonos kétéves fával tüzel zárt rendszerben, alumínium radiátorokkal, tehát kevés vízzel, és hiába kormolja rendszeresen a kéményt, mégis kátrányosodik. A hozzászóló szerelők válasza egybehangzó volt: kazánvédő termosztatikus szelepet kell beépíteni, mert a kazánba hidegen visszaérkező víz okozza a lecsapódást, a kazán előremenő termosztátját 70 fok körül érdemes tartani, és puffertartállyal a rendszer még jobban jár. Hőszivattyú mellé ezért a kazán leválasztva, kazánvédő szeleppel és lehetőleg puffertartállyal kerüljön, és a két gép soha ne ugyanazt a vízhőfokot próbálja tartani.

Ha a vegyestüzelésű kazán marad a rendszerben, a visszatérő víz hőmérsékletére külön ügyelni kell. 2026 októberében egy fatüzelésű lemezkazánnal fűtő tulajdonos azt írta a fűtésszerelő csoportban, hogy hiába kormolja rendszeresen a kéményt és használ hetente koromtalanítót, a kazán és a kémény folyamatosan kátrányosodik, és a szerelő az előremenő termosztát kb. 70 °C-ra emelését javasolta. A csoport ezt megerősítette, és meg is magyarázta: a kátrányosodás attól van, hogy a visszatérő ágon hideg víz érkezik a kazánba, ezért kazánvédő termosztatikus szelepet kell beépíteni, puffertartállyal pedig még jobb a megoldás, de ahhoz is kell a kazánvédő szelep. Hőszivattyú és fatüzelés közös rendszerében ez kétszeresen igaz: a hőszivattyú alacsony előremenő hőfokon dolgozik, vagyis pont azt a hideg visszatérőt adná a kazánnak, ami tönkreteszi, ezért a két hőforrást hidraulikailag el kell választani egymástól.

Frissítve: 2026-10-22